Tényleg okosabb lesz az ügyfél, ha több információt kap? Meg lehet maradni független szolgáltatóként a piacon? Az ügyfél vagy a szolgáltató fizesse az elemzéseket? - csak néhány kérdés azok közül, amelyeket feltettünk a magyar alapkezelőknek, bankoknak, brókercégeknek és privátbankoknak a január 3-tól életbe lépő MiFID 2. kapcsán. Valószínűleg ők maguk is meglepődnek azon, milyen eredmény született a válaszokból.
Tavaly még inkább vitték a befektetők a pénzüket a vegyes alapokból, de az idei év első felében már fordult a kocka: egyre többen keresik a fél év alatt 4-5%-os hozamot is hozni tudó befektetéseket, főleg úgy, hogy ennyit a népszerű lakossági állampapírokkal még egy év alatt sem lehet keresni.
A hazai ingatlanpiaci felfutás a kereskedelmi és ipari ingatlanoknál is érzékelhető, ez pedig hozzásegítette a hazai ingatlanalapokat ahhoz, hogy kezelt vagyonuk megközelítse az ezermilliárd forintot. Az év első felében nem volt olyan alapkategória, amely hasonló értékesítési számokat produkált volna, ezzel pedig egyelőre az ingatlanalapok az egyetlenek, amelyek bizonyos hónapokban fel tudják venni a versenyt a lakossági állampapírok népszerűségével.
Egy-két éves stagnálás után elkezdett nőni a hazai részvényalapokban kezelt vagyon. Idén eddig a török és közép-európai piaci részvények bizonyultak a legjobb választásnak, aki mert kockáztatni, 20% feletti hozamot is zsebre tehetett. Ehhez képest a tavalyi sikersztorinak számító orosz részvényalapok már nem tűnnek olyan jó választásnak, és a magyar indexkövető részvények fénye is halványult. Az első félév 15 legjobb hozama közül ötöt az Aegon alapjai érték el.
Jól zárult az év első fele az abszolút hozamú alapoknak, a nagy befektetői érdeklődésnek köszönhetően ezek portfóliómenedzserei mára ezermilliárd forintnyi megtakarítás sorsáról döntenek. Aki mert kockáztatni, egy év alatt 10% feletti hozamot is zsebre tehetett, és az idei első félévben is előfordultak 5% feletti hozamok. A legtöbb pénzt továbbra is az OTP Supra kezeli, az idei vagyonbeáramlásnak köszönhetően több pénz van az alapban, mint a következő két alapban összesen.
Félreértés ne essék, a cím nem a Bevát és a Kárrendezési Alapot akarja főgonoszként bemutatni, inkább arra a helyzetre próbál utalni, amit a 2015-ös brókerpiaci események hoztak a magyar befektetési piacnak. A bankoknak, brókercégeknek és alapkezelőknek nagyjából 2030-ig kell fizetniük azt a több milliárd forintra rúgó éves számlát, amit a Buda-Cash, a Quaestor és a Hungária tevékenysége miatt volt kénytelen kiállítani a Beva. Tavaly több mint 9 milliárdot fizettek az alap tagjai, idén több mint 10 milliárdot fognak, és akkor még nem is beszéltünk a Kárrendezési Alap idei 5,6 milliárdnyi bevételi terveiről, amit szintén a Beva-tagok fizethetnek meg.
Megtudtuk, hogy július 17-től jelentősen csökkenti egyes lakossági állampapírok értékesítése után fizetendő forgalmazói jutalék mértékét az ÁKK.
Nem tudjuk, kihez került 1700 milliárd forintnyi lakossági állampapír, ennyivel kevesebb van ugyanis a háztartások tulajdonában, mint amennyi lakossági állampapírt az ÁKK számon tart. A különbség kétharmada ráadásul idén év eleje óta halmozódott fel. Megkérdeztük, de sem az ÁKK, sem az MNB nem tudja megmondani, pontosan kik azok a piaci szereplők, akik a háztartások mellett ilyen nagy összegben vesznek a lakossági kötvényekből. Ettől még igyekeztünk utánajárni, mi lehet a különbség oka, kik a rejtélyes piaci szereplők és mennyibe kerül az adófizetőknek, hogy másokat is beenged az állam a magasabb kamatozású lakossági állampapírok piacára. Becslésünk szerint ennek a számlája az 50 milliárd forintot is meghaladhatta már.
Közel 23 ezer milliárd eurónyi vagyont kezelnek Európa-szerte az alapkezelők, nagyjából fele-fele arányban befektetési alapokban és diszkrecionális vagyonkezelési mandátumban. A brit, a francia és a német alapkezelőknél van a legtöbb kezelt vagyon Európában, de érdekes, hogy míg más országokban az intézményi, addig Magyarországon a lakossági ügyfelek vagyona dominál a kezelt vagyonon belül. Megnéztük azt is, hogy mennyire uralják a nagy szereplők a piacot és mely országokban van a legtöbb független hátterű szolgáltató.
Naponta több száz milliárd forintnyi nyugdíjpénzről döntenek a nagy hazai alapkezelők, a magánnyugdíjpénztárak 2011-es "államosítása" óta több mint 450 milliárd forinttal 1400 milliárd fölé nőtt a pénztári vagyon a hazai alapkezelőknél, igaz, így is bőven elmarad az "államosítás" előtti 3800 milliárdtól. A tavalyi évre vonatkozó beszámolók szerint az OTP Alapkezelő a legnagyobb intézményi vagyonkezelő a vizsgált szolgáltatók között, őt követi a Diófa és az Aegon. De mekkora pénzt tesznek zsebre az alapkezelők a pénztáraknak és biztosítóknak végzett vagyonkezelésből? Többek között ennek is utánajártunk.
Minden eddiginél nagyobb a kereslet a tőzsdén kereskedett alapok (ETF) iránt, a lassan 4 ezer milliárd dollárnyi vagyont kezelő alapokba úgy öntik a pénzt a befektetők, mintha nem lenne holnap. Eközben felügyeleti szinten már globálissá nőtt az ETF-ek ellen irányuló vizsgálat, a felügyeleti szervek tartanak a kevésbé átlátható konstrukciók lehetséges kockázataitól. De mire ez az ETF-őrület és ebből mit tapasztalunk Magyarországon?
Csökkent a kezelt vagyon a tíz legnagyobb hazai alapkezelőnél tavaly, igaz, a volatilis piacok és a lakossági állampapírok kiszorító hatása ellenére is milliárdos adózott eredménnyel zárták 2016-ot. A legnagyobb szereplő a piacon továbbra is az OTP Alapkezelő, de a vagyonarányos megtérülés alapján az olyan független szolgáltatók is az élre kerültek, mint az Aegon vagy a Concorde. A továbbra is alacsony hozamkörnyezetben az alapkezelői díjak csökkentése miatt nagy a nyomás a szolgáltatókon, ráadásul a januártól életbe lépő MiFID 2-es irányelv is felforgatja majd a pénzügyi szektor életét.
Kezd körvonalazódni, hogy a kapott és kifizetett ösztönzőket, az elemzések díját és a termékkialakítást milyen módon kell majd értelmezniük és alkalmazniuk a hazai brókercégeknek, alapkezelőknek és bankoknak januártól, a MiFID 2. életbe lépésétől. Információink szerint az NGM már meg is küldte a szóban forgó rendelettervezeteket az érintett szakmai szervezeteknek egyeztetésre, de sok még a kérdőjel.
Akár már idén útjára indulhat a BÉT 20 milliárd forintos tőzsdefejlesztési alapja, ami 2017 és 2018 egyik legizgalmasabb befektetési sztorija lehet. Zsembery Levente, a HVCA elnöke és az X-Ventures vezérigazgatója szerint a tőzsdefejlesztési program mellett a generációváltásból fakadó tranzakciók is élénkíthetik a hazai felvásárlási piacot idén, emellett az új Jeremie programról is megvannak az első részletek.
Még csak az első negyedéven vagyunk túl, de az önkéntes és magánkasszák már az első hónapokban szép hozamokat értek el tagjaiknak az 1,5-2%-os vagyonarányos teljesítménnyel. A magasabb hozamot az év első három hónapjában a magánnyugdíjpénztárak tudták felmutatni, mindezt a kezelt vagyonon belül egy hangsúlyosabb részvényportfólióval. Az önkéntes kasszáknál jó hír, hogy 2300 fővel nőni tudott a taglétszám, míg a magánnyugdíjpénztáraknál folytatódik a létszámcsökkenés.
Idén év elején 6000 milliárd forintra duzzadt a lakossági állampapírok állománya, ezzel öt év alatt ötszörösére hízott a népszerű befektetés. Ennek oroszlánrésze a lakosságnál van, de szép csendben egyre nagyobb részt hasítanak ki maguknak az önkormányzatok is, akiket tavaly ilyenkor még észre sem vettünk volna, mára pedig már több száz milliárd forint értékű lakossági állampapír is lehet a kezükben.
Nagy horderejű és jelentős szigorításokat magába foglaló rendeleten dolgoznak az Európai Unióban, amely, ha életbe lép, gyakorlatilag kivégzi a már eddig is "veszélyeztetett fajnak" titulálható hazai pénzpiaci alapokat. Annak jártunk utána, hogy a rendeletnek milyen piaci hatásai lehetnek és hogyan vélekednek a hazai alapkezelők a pénzpiaci alapokat valószínűleg ellehetetlenítő döntésről.
A színfalak mögött javában folyik az egyeztetés az ÁKK és a lakossági állampapírokat forgalmazó bankok között, mivel kiderült, hogy néhány leleményes bank a privátbanki ügyfelek hitelezésével nemcsak az értékesített állampapír állományát dobta meg, hanem a pénztárcáját is hizlalta az extra forgalmazói jutalék bezsebelésével. Mindezt az állam számlájára. Az ÁKK megálljt parancsolt, készülődik a forgalmazói szerződésmódosítás, és még nem tudni, hogy ez az akció mekkora keresletkiesést jelent majd a lakossági állampapírok piacán. Ennek igyekeztünk utánajárni.
Jeff Rothschild milliárdos üzletember, akinek neve ellenére semmi köze sincs a legendás vagyonnal bíró Rothschild-családhoz. Annál több köze van viszont a Facebookhoz. Maguk a vezetők is elismerik: ha Rothschild nem lett volna a cégnél, ma azt sem tudnánk, mi az a Facebook. Maga Zuckerberg is arra kérte, hogy odázza el a nyugdíjba vonulást. De ki ez az ember, akitől ennyire függött a Facebook? Ennek jártunk utána.
Lakossági állampapírt a Magyar Államkincstáron kívül bankoknál is venni lehet, a forgalmazó bankok többsége ezért nem is számít fel külön díjat, de ha lejárat előtt szeretnénk visszaváltani a papírunkat, egyáltalán nem mindegy, hogy azt bankban vagy a kincstárban tartjuk-e. Egyes bankok ugyanis a kincstárénál kedvezőtlenebb árfolyamokat szabnak, amivel sokat is lehet bukni, ha nem tudjuk kivárni a lejáratot.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Rögtön fel is mondták a szerződést az eddigi takarítócéggel Hajdúböszörményben.
Sokórás késésekkel kell számolni egyes vonalakon.
Matt Gaetz rájött, hogy elég volt neki nyolc év kongresszusi munka.
Az Oresnyikről beszélt az orosz elnök.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
